Tájékoztató belső visszaélés-bejelentési rendszerről

Társaságunk a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló  2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban Panasztörvény) 25.§-a szerinti információ-nyújtási kötelezettségének az alábbiak szerint tesz eleget:

  1. A FOGLALKOZTATÓ MEGNEVEZÉSE: Morrow Service Kft.

Székhelye: 1012 Budapest, Tábor utca 8. Mfszt 1.

(a továbbiakban: Társaság)

  1. A BELSŐ VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI RENDSZER MŰKÖDÉSE:
  2. Társaságunk belső visszaélés-bejelentési rendszerét működteti: Safety Plus Consulting Bt. továbbiakban: Működtető)
  3. A bejelentések fogadása a Működtető alábbi elérhetőségein történik:

Személyesen: 3526 Miskolc, Petőfi tér 3 T/5

Levélben: 3526 Miskolc, Petőfi tér 3 T/5

E-mailben: belsovisszaelesbejelento@morrowservice.hu

III. A BEJELENTÉSSEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS:

3.1.  A belső visszaélés-bejelentési rendszerben a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. Társaságunk a munkavállalóira a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 9. § (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat állapított meg, ezek megsértése a belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelenthető. Pl. etikai szabályzat, magatartási kódex stb.

3.2. Bejelentés módja:

A bejelentés a megadott e-mail címen írásban tehető meg, vagy személyesen egyeztetett időpontban 3526 Miskolc, Petőfi tér 3. T/5. szám alatt.

E-mailben történő bejelentés esetén a következő adatok megadására van szükség:

  • Név, email cím, – anonim adat kezelés esetén ezt nem kell megadni
  • Mivel kapcsolatos a bejelentés?
  • Adatvédelmet, adatbiztonságot érintő visszaélés
  • Felvételi eljárást vagy más, szerződéskötést megelőzően tapasztalt / tudomásomra jutott visszaélés
  • Korábbi munkavállalóként tudomásomra jutott visszaélés
  • Munkavállaló, egyéb foglalkoztatotti jogviszony során tudomásomra jutott visszaélés
  • Szerződéses partnerként tudomásomra jutott visszaélés
  • Egyéb
  • Mikor észlelte először a visszaélést?
  • Dátum pontos megadása
  • Nem tudom pontosan esetén
  • Folyamatban van még a visszaélés?
  • Hol történt a visszaélés?
  • A szervezeten belül kit érint a bejelentés?
  • Bejelentés előzményeire vonatkozó adat, vagyis, hogy korábban ugyanebben az ügyben tett-e már bejelentést, illetve jelezte-e a visszaélést valamilyen fórumon. Amennyiben igen, úgy mikor, milyen formában és melyik szervnek.
  • További érintettek, van-e olyan, a Bejelentővel kapcsolatban álló természetes vagy jogi személy, akit megtorlás érhet a bejelentéssel összefüggésben. Amennyiben igen, úgy arra vonatkozó adat, hogy milyen kapcsolatban áll e személlyel, illetve e személy adatait megadhatja a Bejelentő.

 

Célszerű a kérdéseket a Bejelentőnek a lehető legnagyobb részletességgel és pontossággal megválaszolnia annak érdekében, hogy a bejelentett eseménnyel kapcsolatosan minden lényeges információt a Társaság rendelkezésére bocsásson, ezzel is elősegítve a vizsgálat minél hatékonyabb lefolytatását.

  • Dokumentumok csatolása:

Kérjük, ha van a birtokában a bejelentést alátámasztó dokumentum, kép, stb. akkor azt csatolja be .

3.3. Bejelentésre jogosult személyek: a bejelentésre jogosult személyek körét teljes körűen a Panasztörvény 20.§ /2/-/3/ bekezdése tartalmazza. Ez alapján bejelentésre jogosult például Társaságunk munkavállalója, volt munkavállalója, tagja, részvényese, illetve a Társaságunkkal szerződéses kapcsolatban álló vállalkozó, alvállalkozó, beszállító illetve megbízott irányítása alatt álló személy, a Társaságunknál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes.

3.4. Bejelentés tárgya: A belső visszaélés bejelentési és panaszkezelési rendszerbe minden jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás, vagy egyéb visszaélés miatt bejelentés tehető.

Nyilvánvalóan rosszhiszeműen tett bejelentés (valótlan adat vagy információ) esetén mind a bejelentés tartalma mind a Bejelentő adatai továbbításra kerülhetnek a hatáskörrel rendelkező hatóságok (harmadik személy) részére, amennyiben:

  • a bejelentés kapcsán bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, vagy
  • a Bejelentő a bejelentéssel másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott.

Az ilyen bejelentés polgári jogi, büntetőjogi és munkajogi jogkövetkezményekkel is járhat.

A jóhiszeműen tett, de az eljárás során megalapozatlannak bizonyuló bejelentések esetén a vizsgálat harmadik személyek értesítése nélkül kerül lezárásra.

3.5. A bejelentés megtétele: A bejelentő a bejelentést írásban vagy szóban teheti meg. A szóbeli bejelentést telefonon vagy személyesen lehet megtenni.

3.6. Bejelentés Személyes adatok megadásával: A legtöbb esetben, a bejelentés eredményes kivizsgálásának biztosítása érdekében – a Bejelentőnek érdemes megadni a nevét és az e-mail címét a későbbi kapcsolatfelvétel lehetőségének megteremtése érdekében.

A személyes adatokkal történő bejelentés esetén is megilleti a bejelentőt a neki járó védelem, és amennyiben a kivizsgáláshoz a nevesítése nem szükséges, a vizsgálatot vezető személy anonim módon köteles kezelni.

A személyes adatok magadásával történő bejelentés esetén a vizsgálat végeredményéről és tett intézkedésekről, a bejelentőt a megadott email címen tájékoztatja a kivizsgálásért felelős személy.

3.7. A bejelentése kivizsgálásának főbb szabályai: Társaságunk a bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja. E határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett 60 nappal meghosszabbíthatjuk.

3.8. A bejelentés kivizsgálásának mellőzése

A bejelentés kivizsgálása mellőzhetjük, ha

  1. a) a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
  2. b) a bejelentést nem az erre jogosult személy tette meg,
  3. c) a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
  4. d) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

3.9. Intézkedések a visszaélések orvoslására

A bejelentés kivizsgálása során Társaságunk értékeli a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meghozza azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a bejelentés szerinti visszaélések orvoslására.

3.10. A bejelentő tájékoztatása

A Működtető írásban tájékoztatja a bejelentőt a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről. Amennyiben a bejelentés kivizsgálásához további adatokra van szükség akkor, ha saját adat megadásával történt a bejelentés, a kivizsgálásért felelős személy e-mailben kiegészítést kérhet.

Az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást tudomásul vette.

3.11. Adatkezelési szabályok

A bejelentő személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezeljük. A belső visszaélés-bejelentésben kezelt személyes adatok kezelésére a Panasztörvény 26-27.§-ai alkalmazandók.

3.12. A visszaélést bejelentők védelme

3.12.1. A visszaélést bejelentők védelmére a Panasztörvény 41-49.§-ai alkalmazandók. Ezek alapján minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés,

  1. a) amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és
  2. b) amelyet a bejelentő jogviszonyával vagy kapcsolatával összefüggésben valósítanak meg,

jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

3.12.2. E bejelentővédelmi jogok csak a jogszerűen megtett bejelentésre vonatkoznak

3.12.3. A bejelentővédelmi jogok teljes köre csak az uniós jog hatálya alá tartozó jogsértések bejelentőire vonatkozik, ideértve azt az esetet is, amikor a bejelentő alapos okkal feltételezi, hogy bejelentése az uniós jog megsértésére vonatkozik, bár valójában nem az.

3.12.4. Az uniós jogon kívüli, haza jogszabályt sértő cselekmény bejelentője kizárólag jogi segítségnyújtást igényelhet.

3.12.5. A törvény által védett titok – pl. ügyvédi titok – megsértésével tett bejelentésre sem vonatkozik a bejelentővédelem teljes arzenálja, a bejelentő kizárólag jogi segítségnyújtást igényelhet.

3.13. A rosszhiszemű bejelentés következményei:

3.13.1. A rosszhiszemű bejelentőt nem illetik meg a Panasztörvényben írt bejelentővédelmi jogok.

3.13.2.  Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és

  1. a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadjuk,
  2. b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére átadjuk.

3.13.3. A bejelentés nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy szabálysértést.

A Büntető törvénykönyv (Btk.) szerint a rágalmazás bűncselekményét követi el, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, ezért vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (lásd Btk. 226.§ és 229.§-át)

A Btk. szerint a becsületsértés bűncselekményét követi el, aki a Btk. 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben

  1. a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
  2. b) nagy nyilvánosság előtt

a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (lásd Btk. 227.§ és 229.§-át)

  1. TÁJÉKOZTATÓ AZ ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI SZERVEKNÉL MŰKÖDTETETT PANASZTÖRVÉNY SZERINTI VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI RENDSZEREKRŐL ÉS ELJÁRÁSOKRÓL

4.1. A belső visszaélés-bejelentési rendszert az állami szerveknél – mint foglalkoztatóknál – is létre kell hozni, foglalkoztatotti létszámra tekintet nélkül.

4.2 Helyi önkormányzatnál, mint foglalkoztatónál, az állami szerv vagy helyi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerveknél és az állam vagy a  helyi önkormányzat tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetek, gazdasági társaságoknál akkor kötelező a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása, ha foglalkoztatotti létszámuk eléri az 50 főt.

4.3. A 10 000 főnél kevesebb lakosú település helyi önkormányzata nem köteles belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni.

4.4.  Egyebekben az állami, önkormányzati szerveknél működő belső visszaélés-bejelentési rendszerre a foglalkoztatói belső visszaélés-bejelentési rendszer szabályait kell alkalmazni, Panasztörvényben írt eltérésekkel.

4.5.  Elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehozniuk a következő állami szerveknek:

  1. a) az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság,
  2. b) a Gazdasági Versenyhivatal,
  3. c) az Integritás Hatóság,
  4. d) a Közbeszerzési Hatóság,
  5. e) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
  6. f) a Magyar Nemzeti Bank,
  7. g) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
  8. h) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
  9. i) az Országos Atomenergia Hivatal és
  10. j) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága

Az  elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert az  érintett szervnél egy erre a  célra kijelölt, e feladatkörében nem utasítható személy vagy szervezeti egység működtetheti.  Az így kijelölt személyeknek az  elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséről és a bejelentések kezeléséről képzést kell kapniuk.

Az  elkülönített  visszaélés-bejelentési rendszerbe jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerbe bejelentést bárki tehet.

Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerben tett bejelentések kezelésére és elintézésére egyebekben a Panasztörvény közérdekű bejelentésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Kelt: Miskolc, 2023. december 17.